2012/2013 tanév őszi félévében indult el tanszékünk önálló gondozásában a BSc. képzés energetikai mérnök alapszakán a vegyipari energetika szakirány.
A 2009/2010 tanévtől a Gépészmérnöki Kar elindította az Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterszakot (MSc képzés), melyen nem csak a BME-n végzett, alapdiplomás végzettségűek kezdhetik meg tanulmányaikat, hanem más felsőoktatási intézményben oklevelet szerzett mérnökök is.
2008 II. félévétől a tanszéket Dr. Láng Péter egyetemi tanár vezeti.
A 2007/2008 tanévben a Tanszék egyesült a Gépészmérnöki Kar Épületgépész tanszékével, így neve ettől kezdve Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék.
Kar 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktatási Térségben egységesített BSc. (Bachelor of Science) alapdiplomás képzést. Tanszékünk a gépészmérnöki alapszakon az épületgépész szakirányt önállóan, az folyamattechnika szakirányt két másik tanszékkel közösen gondozza. Az energetika alapszakon az épületenergetika szakirány van tanszékünk gondozásában. A többi alapszakon (mechatronika, ipari termék- és formatervező) is oktatunk tárgyakat. Ezen kívül a Vegyészmérnöki Kar által gondozott Környezetmérnök képzésben is részt veszünk.
2004/05 tanév II. félévétől a Tanszék neve Gépészeti Eljárástechnika Tanszék.
Az 1998/99 tanévtől a Tanszéken vegyipari gépész akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés is folyt.
A vegyipari és élelmiszeripari gépész szak az 1995/96-os tanévvel megszűnt, ekkor a Gépészmérnöki Kar oktatási reformjának megfelelően a gépészmérnöki szakon belül a Tanszék által gondozott vegyipari és élelmiszeripari gépészeti modul indult.
Az 1994/95-ös tanévtől a karon főiskolai szintű gépészmérnökképzés indult, amelynek keretében a vegyipari és élelmiszeripari gépész szakirányt Tanszékünk gondozta.
A Tanszék nevét 1990-ben Vegyipari és Élelmiszeripari Gépek Tanszékre változtatták.
1988. II. félévétől Dr. Molnár Károly docens, 1990-től egyetemi tanár kapott tanszékvezetői megbízást.
1966-ban a Tanszék vezetőjévé Dr. Szentgyörgyi Sándor docenst, későbbi egyetemi tanárt nevezték ki, aki ezt a megbízást 1988. I. félévének végéig látta el.
Az 1961/62 tanév befejeztével a tanszék vezetésével Szántay Balázs másodállású egyetemi docenst bízták meg, aki ezt 1965-ig látta el. 1965-ben elkészültek a vegyipari és élelmiszeripari gépészeti laboratóriumok. Azóta a Tanszék komplex oktatási rendszerében nagy jelentősége van a laboratóriumoknak és a félüzemi mérőállomásoknak.
1956-ban megalakult a Tanszéken a "Szilikátipari ágazat", amely 1966-ban átkerült a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre.
Az 1950-es évek elejétől a " Mezőgazdasági Iparok" tanszéki csoport "Élelmiszeripari ágazat"-tá alakult a tanszéken belül.
Az 1947. évi tanügyi reformmal indult a Karon a Vegyipari Gépész Szak. A Tanszék oktatási tematikája és óraszáma lényegesen kibővült. 1949-ben megalakult a Vegyipari Gépek és Mezőgazdasági Iparok Tanszék.
Az 1948/49 tanévben, tanszékvezető hiányában, az oktatást Vajda professzor meglévő munkatársai kezdték meg, az általa korábban már elkészített tanterv szerint. A tanév megkezdése után néhány héttel az Oktatási Minisztérium Bass Emilt nevezte ki tanszékvezető tanárnak. A vegyipari gépész ágazat tanszéki szaktárgyainak egy részét is iparból meghívott előadók oktatták.
1932-ben kiválik a Mezőgazdasági Géptan Tanszékből a Mezőgazdasági Iparok Tanszéke Vajda Ödön vezetésével. A Tanszék által előadott anyag a vegyipari és az élelmiszeripari gépek és műveletek konstrukciós, áramlás- és hőtechnikai problémáit tárgyalta és a Kar egyik alapozó szaktárgyát képezte.
Az 1920/21. tanévben a Dr. Szabó Gusztáv által " A Chemiai ipar gépei" címmel előadott tárgy kibővül az " Anyagok termikus kezelése, hőátadás, szárítás, desztilláció, szűrőkészülékek " c. fejezetekkel. 1922-től Szabó Gusztáv mellett Vajda Ödön egyetemi magántanár adja elő e tárgykörök egy részét a Mezőgazdasági Géptan Tanszék keretén belül.
Az 1891/92-es tanévben az előadott tárgyak sora bővül az " Általános ipari géptan"-nal, amelyet Lázár Pál adott elő két féléven keresztül heti 2 órában a többi között a következő tárgykörből: " aprító, zúzógépek, keverők, gyúrók, osztályozók, sajtók, szállítók, centrifugák leírása és munkabírásának meghatározása".
Ugyanebben a tanévben először jelenik meg a " Mezőgazdasági ipari géptan " Lázár Pál, a Mezőgazdasági Géptan Tanszék vezetőjének előadásában.
Az 1887/88-as tanévtől Lázár Pál mezőgazdasági ipari gépeket adott elő a következő programmal: " a bor-és tejgazdaság segédgépei, a gazdasági szeszgyártás és ecetgyártás gépei, a sörfőzdék és cukorgyárak gépei".
Az 1875/76-os tanévtől előadásra került a " malmi gépészeti technológia", a fa-és papírgyártással együtt. Ezeket előbb Pilch Lajos, majd Rejtő Sándor és végül Misángyi Vilmos adták elő.
A gépészmérnöki oktatásban az első vegyipari jellegű tárgy az 1870/71-es tanévben jelent meg, melyet a harmadéven és negyedéven heti 2 órában adott elő "Vegyiparműtan" címen Wartha Vince.
